Az elmúlt huszonkét évben többször felmerült benne a kérdés: miért pont velem, miért így történtek a dolgok? Rozi különleges életútja egy koránál érettebb gondolkodású, önmagáért és másokért is kiállni képes fiatal nő megszületését tette lehetővé, aki már képes hálával gondolni arra, amiért a sors annyi remek segítőt adott neki és a családjának. Szülei ismert emberek – Kováts Adél színésznő és Kováts Tibor balettművész –, akik a történetükkel példát is mutatnak másoknak. Édesanyja természetes kötelességének tartotta, hogy támogassa a Bátor Tábor, az UNICEF és a Bethesda Kórház Alapítvány munkáját, most pedig a lánya, Rozi kér szót. Őszinte könyvéből megtudhatjuk, hogyan ismerte meg és dolgozta fel küzdelmes babakora történetét, milyen speciális órákra volt szüksége a felzárkózáshoz, hogyan határozta meg a betegsége a kamaszkori lázadásait, és hogyan jutott el a mostani elfogadó és alkotó önmagáig. Rozi saját történetén keresztül azt üzeni minden hasonló helyzetben lévő családnak: nem vagytok egyedül.
Mi adott erőt? Mindig is nagyot álmodó, bátor karakter voltam, aki hisz magában, és nem a csodát várja, hanem aktívan tesz a céljaiért. Nyilvánvalóan adódtak, adódnak máig rosszabb, válságosabb periódusok, ám szerencsére mindig is rengeteg támogatást kaptam. Folyamatosan voltak, vannak körülöttem olyan emberek, család, barátok, pedagógusok, segítő szakemberek, akikre támaszkodhatok, a szüleimnek hála rengeteg fejlesztő foglalkozáson, terápián vehettem részt babakoromtól kezdve. Ettől függetlenül nekem egy átlagos, egészséges emberhez képest mindig is jóval többször és intenzívebben kellett bizonygatnom – elsősorban saját magam számára –, hogy mire vagyok képes. Erre jó példa az érettségi, amit végül egyelőre egy tárgy híján már sikerült letennem. Ezzel hatalmasat bizonyítottam saját magam számára, akárcsak a könyvvel, a Belső tenger rel, amelyet 2017 nyarán kezdtem el írni a Balatonon, és tavaly fejeztem be. Ez is hatalmas mérföldkő nekem. A könyvében egyebek mellett hosszasan ír betegsége történetéről, amely máig meghatározza a mindennapjait.
Kováts Adél 1999. szeptember 27-én adott életet a lányának, aki 41 centivel és 1350 grammal koraszülöttként jött a világra. A születése után kiderült, söntöt kell a fejébe operálni, ami elvezeti az agykamrákból a vizet. Azóta már rengeteg műtéten átesett, 2021-ben ötször operálták. A Nők Lapjának adott közös interjúban a ma már nagykorú Laura Rozália azt nyilatkozta, ma már mindent tud a betegségéről, tudja, hogy mozgásában korlátozott, több részképességi hiányossággal küzd, de szépnek és tartalmasnak látja az életét. Kováts Adél és lánya, Laura Rozi - Rozi leérettségizett, 22 éves, okos, szép, intelligens nővé cseperedett. Motivált, szívós, kitartó, nyitott! Amit elkezd, azt be is fejezi. Szuverén, akinek az igazságérzete rendkívül fejlett. Kicsit talán rendmániás, nála minden a helyén van, címkéz, mappákba rendez - mesélte a hetilapnak Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója. Rozi - aki ma már jobban szereti a második keresztnevét, mint az elsőt, a Laurát - angolórákra jár, táncol, énekel, tíz ujjal gépel, sok rádióműsort, hangoskönyvet, podcastot hallgat, ezekből tájékozódik, mert lassan olvas.