Az Önnek megfelelő hőszivattyú kiválasztásban kérje kollégáink segítségét bemutatótermünkben személyesen vagy telefonon a +36203981212-es telefonszámon.
Ha hidegebb van, akkor romlik a hatékonyság. Ha melegebb vízre van szükség, akkor is. A hideg ellen nem tudunk mit csinálni, az annyi amennyi. Tapasztalataink alapján Magyarországon nincs olyan téli átlaghőmérséklet, hogy nagyobb legyen a hőszivattyú áramfogyasztása, mint egy kazán gázfogyasztása. Amivel befolyásolhatod a COP értéket, az a másik oldal. A hőszivattyúból kijövő melegvíz fűti a házad, lakásod. Ez minél alacsonyabb, annál hatékonyabb a hőszivattyús fűtésed. A padlófűtésnek az az előnye, hogy megelégszik átlagban a 35 fokos melegvízzel. Ez azt jelentí, hogy +10 fokos kinti hőmérséklet esetén elég 27 fokos melegvizet keringetned a padlóban. 0 foknál ugyan ahhoz a lakáshőmérséklethez már 34 fok kellhet, míg -10 foknál 40 fokos viz kell. De átlagban egy jól hőszigetelt (igen ettől is függ) házhoz elég a 35 fokos fűtőviz. Ha viszont radiátoros fűtésed van, akkor magasabb hőmérsékletű vízre lesz szükséged. Ez viszont olyannyira lerontja a hőszivattyú hatásfokát, hogy nem lesz olcsóbb a gáznál.
A Fujitsu hőszivattyúkkal nyáron a hűtés is megvalósítható, így klímaként is tekinthetünk rájuk. Milyen esetekben használható hőszivattyú? A Fujitsu Waterstage levegő-víz hőszivattyú rendszer jellemzője, hogy nagy szabadságfokkal tervezhető családi házak, társasházak, kis és közepes irodaházak, középületek fűtésére. Az épület mellett vagy a tetején, esetleg szabadba nyíló gépész helyiségben elhelyezett kis helyigényű kültéri egység(ek) gondoskodnak a helyiségek hőszivattyús fűtéséről vagy hűtéséről. Mivel a kültéri egységek a szabadba telepíthetők, nem foglalnak el értékes helyet az épületben, nincs szükség kémény építésére és az elektromos megtápláláson kívül semmilyen más energiahordozót nem igényel (elmaradhat pl. a költséges gázvezeték bekötési díj és a vezeték kiépítése). Az épület méretétől, jellegétől és komfortigényétől függően a Fujitsunak többféle rendszere van 5-16 kW fűtőteljesítményig: monoblokkos vagy osztott (split) típusú beltéri egységgel egybeépített használati meleg víz tartállyal vagy anélkül 1- vagy 3-fázisú.
Azt, hogy egy rendszer 1 kW felvett elektromos energiával mekkora hőteljesítmény leadására képes az úgynevezett COP mutatóval fejezik ki. Minél magasabb ennek a hatékonysági mutatónak az értéke, annál kisebb elektromos energia befektetésével lehet biztosítani az adott épület fűtését. Ebből kifolyólag a magasabb COP érték nem csak zöldebb működést jelent, de alapvetően alacsonyabb üzemelési költségeket is. Hogyan működik egy hőszivattyús rendszer a gyakorlatban? A hőszivattyúk egy kiforrott mechanizmusra építenek, a működési elvük nem különbözik a hűtőszekrényekétől. Egy zárt körben a hőszivattyú kompresszora egy munkaközeget keringet. A keringetés első lépéseként a gáz állapotú munkaközeget a kompresszor összenyomja a kondenzátor irányába. A kompresszor nyomásának hatására megemelkedik a munkaközeg nyomása és a hőmérséklete. A forró gáz a kondenzátorba jutva egy hőcserélőn keresztül hőt ad le. A munkaközeg a hőleadás következtében a még mindig fennálló magas nyomáson lecsapódik, cseppfolyósodik.