Legyünk akárhány évesek is, talán nem túlzás azt állítani, minden magyar ember ismer legalább egy dalt, amely Kóbor János hangján szólal meg. Az Omega leghíresebb dalai ott voltak velünk a szerelmeinkben, a csalódásainkban, a bulikban és a magányos pillanatokban is. Kóbor János gyerekkorában sportoló szeretett volna lenni, ígéretes gátfutó volt, de egy sérülés miatt kénytelen volt lemondani erről a tervéről. Civil életében a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, azonban sosem dolgozott ezen a területen. Első együttesét gimnazista osztálytársaival alapította, később több zenekarban is zenélt, végül 1962-ben létrejött az Omega. Kóbor János énekesi pályafutása szinte teljesen az Omegához kötődik. Az Omega híres slágerei pedig generációk életét kísérték végig. Válogatásunkban most 3+1 olyan Omega-örökzöldet gyűjtöttünk össze, amelyek Kóbor János hangján örökké itt maradnak velünk. 1. Gyöngyhajú lány Az egyik leghíresebb Omega-dal. A magyar dalok közül ezt dolgozták fel legtöbben külföldön, nemrég egy ausztrál bankreklámban is felcsendült.
Az együttes elsőként jutott ki az Egyesült Királyságba, a magyar együttesek közül nekik volt a legtöbb eladott lemezük Magyarországon (az 1979-es Gammapolis, 650 ezer példánnyal) és külföldön (az 1977-es Time Robber, 1 millió példánnyal). Az Omega tagjai léptek fel elsőként egységes színpadi ruhában, és az együttes koncertjein használtak először füstgépet, lézershow-t, valamint a látványelemek kiegészítésére kivetítőt. Elsőként jelent meg a magyar zenekarok közül CD-je (az 1988-as Platina című válogatásalbum) és DVD-je (a 2000-ben kiadott OmegakonceRT Népstadion 1999) az Omegának. © Fortepan / Péterffy István Az Omega nem csak a fentiekben felsoroltakban volt úttörő, hanem abban is, hogy ők voltak az első rockkapitalisták, hiszen már a nyolcvanas években gazdasági munkaközösség (gmk) formában működött a zenekar, amelynek saját stúdiója és hangosító vállalkozása is volt. A rendszerváltás után pedig megalakult az Omega Rt. Soha nem tartozott a zenekar a politizáló előadók sorába. Kóbor azt mondta egy 1999-es interjúban, hogy "bár az elvuralom ellen mindig prüszkölgettünk, sosem politizáltunk, nem is értünk hozzá, nem is érdekel".
Az Omega zenekar hivatalos Facebook-oldalán mély fájdalommal tudatta, hogy 78 éves korában rövid lefolyású betegséget követően elhunyt az együttes frontembere, Kóbor János. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész köztudottan a Ferencváros elkötelezett szurkolója volt, haláláról a zöld-fehérek hivatalos honlapja is megemlékezett. Kóbor János (1943–2021) Fotó: Máté Krisztián/Ripost) "Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt. Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad" – jelent meg a bejegyzés az Omega együttes közössségi oldalán hétfőn délelőtt. A zenész november elején került kórházba koronavírus-fertőzéssel és állapotáról sokáig csak annyit lehetett tudni, hogy súlyos, de további részletek nem voltak ismertek. Kóbor fiatal korában atletizált, ám a versenyszerű sport helyett az Omega és az egyetemi tanulmányai mellett döntött.
Az Omega jól csengő névvé vált Európa-szerte, világsztárokkal játszottak együtt, olykor a slágerlistákon meg is előzték őket. A tagok a pénz legnagyobb részét "visszaforgatták": világszínvonalú felszerelést vettek, lézerfényjátékot béreltek. Évente 150–200 koncertet adtak, lemezeiket (Időrabló, Csillagok útján) csaknem hatvan országban forgalmazták, közel kerültek a világhírhez. A továbblépést azonban lehetetlenné tette kilátástalan küzdelmük a merev hazai hatóságokkal, a disszidálásra pedig nem voltak hajlandók. Az Omega a hetvenes évek végén érkezett alkotói csúcsára, de az általuk (is) képviselt sajátos, lebegő érzést keltő "űrrock" (space rock) a nyolcvanas évek újhullámos közegében már nem úgy érvényesült, mint addig. Az Omega gazdasági vállalkozásokba is kezdett, Kóbor János házának alagsorában stúdiót rendezett be, zenei rendezőként közreműködött mások felvételein, a rendszerváltozás után részt vett a Hungaroton utódát megvásárló konzorciumban. A zenekar ezt követően kisebb kihagyásokkal töretlenül dolgozott, koncertezett, sőt újabb dalok is születtek.
A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, azonban sosem dolgozott ezen a területen. Első együttesét már a József Attila Gimnázium tanulójaként alapította osztálytársaival, ez volt a Ciklon, ennek utódjaként jött létre az Omega. Az első koncertet, amelyen az Omega nevet viselték, a legtöbb forrás 1962. szeptember 23-ára teszi, helyszínként pedig a Műegyetem Hess András téri kollégiumát jelölik meg. Az alapítók között volt Kóbor és Benkő László is. A kezdeti években nyugati slágereket dolgoztak fel, később – az Illés nyomán - kezdtek el magyar dalokat írni. A hatvanas évek második felétől az Omega saját slágereinek többségét már Kóbor énekelte (ő kezdetben gitározott, de ezzel Presser Gábor javaslatára felhagyott), az 1971 óta felvett dalokban pedig ő az egyedüli szólóénekes. Közreműködött a dalok írásában is, sőt, írt néhány szöveget és zenét önállóan is. Énekesi pályafutása szinte teljesen az Omegához kötődik, ugyanakkor az Omega-stúdióban számos lemez készítésében vett részt producerként, zenei rendezőként, hangmérnökként.
A lemezgyár azért engedélyezte a korong kiadását, mert az Omega az év nyarán angliai turnéja alatt már felvett egy angol nyelvű lemezt, igaz ezen az itthon maradt Kóbor helyett a többiek énekeltek. Az év végén az Omega már vitathatatlanul második volt az Illés mögött, és az angliai lemez után abban is hinni kezdtek, hogy magyar együttes is eljuthat a világ élvonalába. A cél érdekében tudatosan dolgoztak, saját kezükbe vették az együttes menedzselését. Második albumuk, a Tízezer lépés 1970-ben jelent meg, a tokiói Yamaha-fesztiválon a Gyöngyhajú lány különdíjat kapott. A felfelé ívelő pálya 1971 tavaszán megbicsaklott, mert Presser és Laux váratlanul kilépett, hogy létrehozzák az LGT-t. Az Omegának szívós munkával sikerült megújulnia, a dobok mögé Debreczeni Ferenc ült be, a veszteséget Hűtlen barátok című dalukban énekelték meg. Minden tag serényebb lett a dalszerzés terén, Kóbor szövegeket, olykor zenét is írt, s mind nagyobb súlyt fektettek a színpadi látványra és hangzásra. 1973-ban a nyugatnémet Bellaphon lemezcég hároméves szerződést kötött velük, amit öt évvel meghosszabbítottak, miután a cégnek az Omega hozta a legnagyobb bevételt.
Ott van a kislány, ott aztán főleg erősnek kell lenni. Nem mondom azt, hogy teljesen rendben van, de próbál alkalmazkodni ehhez az új léthez. Ugyanabban a házban laknak most is természetesen, mint ahol Meckyvel éltek együtt. Mi egy utcában lakunk, úgyhogy viszonylag gyakran át tudok ugrani. Nagyon nehezen kezeli, hogy a könyvespolcon kihúzott könyv, amit még Mecky húzott ki, ugyanúgy van – fogalmazott a menedzser, aki maga intézi mindkét gyászszertartás engedélyeit. Az engedélyek már megvannak, így Kóbor János hamvainak egy része a Balatonba, míg a többi a Szent István-bazilikába kerül majd. Az énekes ezenkívül Bátaszéken és Balatonaligán is szobrot kap. Az Omega együttesből már csak ketten maradtak. Molnár György Elefánt a Tények nek elmondta, nem túlságosan érzi jól magát, és úgy véli: lezárult egy komoly korszak. A gitáros azt is elárulta, hogy dalszövegírásba próbálja temetni gyászát, és nemcsak Kóbor Jánosnak, hanem a 2020-ban elhunyt Mihály Tamásnak és Benkő Lászlónak is szeretne méltó emléket állítani.