Megbízható, válogatott linkek - Dr. Kaszó Beáta allergológus és klinikai immunológus ajánlásával × Dr. Kaszó Beáta Gyermek- és felnőttkori allergiás betegségekkel, szénanáthával, allergiás kötőhártyagyulladással, csalánkiütéssel, ételallergiával foglalkozom. Gyermek-tüdőgyógyászként a hurutos betegségek, elhúzódó köhögés, asztmás gyerekek gondozása a szakterületem. Nagyon fontosnak tartom, hogy a beteg gyermek, a szülő és az orvos között bizalmi kapcsolat alakuljon ki, amely lehetővé teszi, hogy a beteg bátran kérdezzen betegségéről, problémáiról, kétségeiről. Az orvos feladata pedig, hogy részletesen tájékoztassa a páciensét betegsége természetével, a terápiás lehetőségekkel kapcsolatban. A hörgők fala megfeszül, beszűkül, a tüdőben lévő sejtek pedig fölös nyákot termelnek, amely tovább szűkíti a légutakat. Linkek a témában: Asztma tünetei és kezelése Asztmás állapotban a légutakat a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása beszűkíti.
Az előzményei és az alábbiakban felsorolt néhány tünet alapján orvosa diagnosztizálhatja az asztmát; a zihálás azonban az asztmán kívül számos más egészségügyi problémára is utalhat. Krónikus köhögés (különösen éjszaka) Mellkasi szorítás Légszomj Kezelés Önmagában a zihálást nem feltétlenül kell kezelni. Nagyon fontos azonban kideríteni, hogy mi okozza. A zihálás minden bizonnyal kezelést igényel, ha tünetei jelentkeznek. Ha sípoló hangot hallasz, az első dolog, amit tenni akarsz, az az, hogy visszalépsz, és megnézheted, hogy kitettek-e valaminek, ami kiváltotta az asztmádat. Ez lehet por, penész, poratka, környezeti füst, pollen vagy bármilyen más allergén. A zihálás elkerülésének egyik legegyszerűbb módja az ok elejétől való elkerülése. Mivel életének több mint 90% -át bent tölti, kulcsfontosságú lesz először a beltéri környezetét áttekintenie. Miután megbizonyosodott arról, hogy a környezetében semmi sem váltja ki az asztma tüneteit, gondolkodhat az aktív kezelésen. A mentő inhalátornak azonnal biztosítania kell a zihálást és a kapcsolódó tüneteket.
Forrás: Shutterstock / PuzzlePix Egy, a közelmúltban publikált tanulmány fő célja annak értékelése volt, hogy vajon az aktív dohányzás milyen hatással van az asztmára, a rohamok gyakoriságára és a tüdőfunkciós paraméterekre három, különböző dohányzási előzménnyel rendelkező asztmás betegcsoportban (soha nem dohányzók, korábban dohányzók és jelenlegi dohányzók). Az eredmények szerint a dohányzás jelentősen rontja a tüdőfunkciót. A károsodás súlyosabb azoknál az asztmás betegeknél, akik jelenleg is dohányoznak, összehasonlítva a nemdohányzókkal és a korábban dohányzókkal. A tanulmány szerzői felhívják az orvosok és a betegek figyelmét a dohányzás tilalmának elfogadására annak érdekében, hogy hosszú távon javuljon az asztmások életminősége. Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
poligénes módon öröklődik. Ez ezt jelenti, hogy nincs egy örökletes gén, hanem több, a kialakulást és a betegség típust befolyásoló gének együttese határozza meg a betegség kialakulásának kockázatát és annak lefolyását. A genetika szerepe mellett azonban lényegesek a környezeti tényezők, amelyek képesek befolyásolni, hogy az öröklött hajlamból kialakul-e a betegség. A tanulmány szerint a túlzott tisztaság a csecsemő- és kisgyermek környezetében (higiéne hipotézis), az alacsony születési súly, az anya várandósság és szoptatás alatti dohányzása, a csecsemőkori RSV fertőzés is ilyen tényező, de a gyermekkori túlsúly (a magasabb BMI érték) esetén is gyakoribb volt az allergia és asztma megjelenése. "Ha a családunkban előfordult a betegség, akkor tehát valóban több esély van rá, hogy nálunk is megjelennek a tünetek, ám ahogyan látható, ebben a genetika mellett a környezeti és egyéb tényezők is lényeges szerepet játszanak. Akkor is lehet valaki asztmás, ha a családban ő az első, akinél megjelennek a tünetek.
Asztma bármilyen életkorban kialakulhat, így felnőtteknél is jelentkezhet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy milyen tünetekre figyeljünk. Milyen tüneteket okoz az asztma? Az asztma nem gyógyítható, de jól kezelhető krónikus légúti betegség. Fő tünetei: - köhögés, általában rohamokban - kilégzési sípolás - nehézlégzés - szorító érzés a mellkasban. A környezeti tényezők képesek akár azt is befolyásolni, hogy az öröklött hajlamból kialakul-e a betegség, vagy sem. A kutatások szerint ebben szerepet játszik például az anya várandósság és szoptatás alatti dohányzása, de a gyermekkori túlsúly és a túlzott tisztaság csecsemő- és kisgyermekkorban (higiéne hipotézis) is növeli az asztma kialakulásának kockázatát. Forrás: Kinél magasabb az asztma kockázata? • Habár kisgyermekkorban főként fiúk körében gyakori az asztma, a serdülőkor környékére már azonos a kockázat, a lányok körében is hasonlóan gyakori az asztma előfordulása. • Családi halmozódás esetén gyakoribb az asztma megjelenése, a hajlam tehát öröklődik.
Az allergiás náthában szenvedő pácienseknél 30% az asztma kialakulásának az esélye. Forrás: Ezért fontos már enyhe tünetekkel is orvoshoz fordulni Az asztma egyénenként eltérő súlyosságú lehet. A betegségnek öt stádiumát különböztetjük meg, a tünetek erőssége az időszakostól a súlyos, tartós asztmáig terjedhet. A panaszok súlyosbodása megfelelő kezeléssel kontrollálható, ezért fontos már az első tünetek észlelésekor orvoshoz fordulni. Az asztma nem gyógyítható, de jól kezelhető, személyre szabott kezeléssel a betegeknél tünetmentességet lehet elérni. (Forrás: Tüdőközpont)