Éppen ezért hitelesen képes visszaadni annak "hangját". Ideális esetben a kész, szerkesztett könyvét kezébe vevő szerző – Molnár Ferencet parafrazeálva – úgy érezheti, hogy "ez olyan jó, hogy mától fogva én írtam". Rengeteg időt lehet ezáltal spórolni Sokkal gyorsabb és a szerzőnek jóval kevesebb idejét veszi el, mintha maga írná a könyvét. Márpedig nem egy szakmában, amelynek képviselői könyvet akarnak írni tapasztalatairól, az idő különösen sokat számít. Ráadásul akinek van családja, aligha bánja, ha otthon is értékelik, hogy apa vagy anya nem tűnik el rögtön a közös étkezések után, és vannak hétvégék, amiket teljes egészében együtt tudnak tölteni. Az idő pedig sok pénzt érhet Bár fizetni kell az efféle szolgáltatásért, paradox módon mégis többnyire inkább hozza, mint viszi a pénzt. Elsősorban azért, mert a könyvírás időigényes tevékenység, és ha valaki jó szakember a maga területén (például sikeres üzletember, cégvezető, orvos vagy ügyvéd), akkor a munkából való kiesése jóval többe kerül, mint amennyit egy írástudó emberre költ a gondolatai lejegyzéséért, formába öntéséért.
A kérdésem, hogy az elhunyt nevéről az én nevemre valamilyen módon átirathatom-e az autót vagy csak a fia? Esetleg ez mekkora költséggel jár? Vagy végső esetben ha nem parzner a tulaj fia akkor meghatalmazássol vagy valamilyen megoldással ezt az autót bontóba vihetem-e? Válaszát és segítségét előre is köszönöm. 2013. 04. 28. 16:03 Tisztelt Fórumozók! Édesapám halála után most lesz a hagyatéki tárgyalás. A kérdésem: Az (várhatóan)örökölt gépjárművet amit nem szeretnénk megtartani mindenképpen át kell íratni az örökösöknek (özvegy édesanyám+nővérem+én)? Vagy a hagyatéki tárgyaláson nyilatkozva harmadik személynek eladható/átadható anélkül, hogy kb 50eft-os átírási költséggel valamelyikünk nevére kerülne? Egy 15 éves kb 250eft értékű autóról van szó amire lenne vevő is. Ráadásul idén januárban lett az édesapám nevére írva (~50eft) de sajnos nem sokáig használhatta. Most nem szeretnénk pár napra kifizetni ekkora összeget újra feleslegesen. Várom a segítségüket! dancs87 2012. 09. 14. 16:19 Köszönöm az informáciot!
A Kádári adminisztráció aztán már elfogadta a Himnuszt és a Szózatot, ami persze legtöbbször a szovjet himnusszal és az Internacionáléval együtt szólalt meg. Kölcsey Ferenc – mintegy 30 nyelvre lefordított – művét 1989 őszén vették a hatóságok jogszabályi védelem alá, az alkotmány szövegének része lett a Himnuszra való utalás. A Himnusz szövegének születésnapja pedig egy 1989-es kormányhatározat alapján a Magyar Kultúra Napja is egyben. 2006. május 7-én Budakeszin felavatták a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, többmázsás, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét. Az új magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszanak a költemény kottái.
Be lehet íratni Adyt hittanórára, és jámbor ministránst faragni belőle, de minek? Így, csapzottan, tépetten, dühösen többet segíthet. Mert azért a ministránsfiúk is kiszaladnak a templomból, meghógolyózzák a buszokat, elfüstölnek titokban egy cigarettát, udvarolnak gátlástalanul. A kétségbeesések, veszteségek, sebek, hiányok, sikertelenségek is kijutnak mindannyiunknak. Maga Jézus is átment ezeken a siralomvölgyeken. – Az Irodalmi Jelen felkérésére első körben Ön és Zsille Gábor írt verset Ady emlékére. Mit tartott fontosnak beemelni a művébe, hogy felidézze a száz évvel ezelőtt elhunyt költőt? – Leginkább A Sion-hegy alatt döbbenetes emberközelségére építettem. Ady egy csavargó vagy egy öreg sekrestyés figurájába olvasztja bele Isten-figuráját. Ahogy Móra Ferencnél Küsmödi bácsi, ahogy mindannyiunk életből kifelé ballagó nagypapája hordoz valamit abból az időtlenségből, bölcsességből, megfáradtságból, amit odagondolok a mindent látott Világteremtő karakterébe. Isten ennél nyilvánvalóan sokkal több, színesebb, emberfelettibb valóság.