A filmbeli beszélgetésekből kiderült, hogy a 2. világháborús traumákat a kommunizmus a négy fal közé száműzte, az 50-es évek terrorja pedig mentálisan még mélyebbre taszította a társadalmat. A mostani – a világháború utáni harmadik – generáció tart ott, hogy felmeri tenni az erre a korszakra vonatkozó kérdéseket. " A Túlzott igazságérzet dokumentumfilmek: 1. rész: 2. rész: 3. rész:
A közgyűlésre a Gazsó Ferenc Emlékdíj-pályázat 2021. évi, másodszori országos meghirdetésének eredményhirdetését és díjátadását követően kerül sor, azzal közös helyszínen. A Közgyűlésen az Elnökség elsősorban a GFTT tagjainak a részvételére számít, de az Emlékdíj-átadás további résztvevőit is szívesen látja. A Közgyűlés helyszíne: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 2. emelet, Körtárgyaló. Az épületbe való belépés csak védettségi igazolvánnyal lehetséges! Időpontja: 2021, október 13. Kezdete az Emlékdíj-átadás és a díjnyertes pályamű bemutatása után, előre láthatólag 16. 30. Amennyiben a Közgyűlés nem bizonyul határozatképes nek a meghirdetett időpontban, a megismételt közgyűlés re ugyanaznap 17. 30 órai kezdettel kerül sor az eredetivel azonos helyszínen és napirenddel. a Gazsó Társaság Elnöksége
Azt biztosan lehet mondani, hogy a társadalom mentális állapotával az állam kiterjedtebben és alaposabban foglalkozott, mint ma. Emellett a pszichiátriai dokumentáció nagyon érzékeny anyag – sokféle módon kell védeni a résztvevők személyiségi jogait, orvosét és betegét egyaránt. Egyébként az ilyen típusú visszaélésre egy nagyon látványos, nem magyar példa akár a legutóbbi időkből Britney Spears esete. Ha valakit mentális okok miatt ugyanis gyámság alá helyeznek, onnantól kezdve a jogai durván korlátozottak – ez pontosan így volt a 80-as években is, azzal a ténnyel megterhelve, hogy akkor az úgynevezett politikai okok és a normalitás másként volt definiálva. Melyik tény rázott meg leginkább az elmesélt történetek közül? Hajnóczy Péter Elkülönítő című szociográfiájának története nekem nagyon megrázó volt, de ezt végül nem raktuk be a dokumentumfilmekbe, annyira szövevényes, túl bonyolult lett volna. Nekem az is megrázó volt, hogy mennyi ember élt mentális sérüléssel vagy rossz mentális állapotban a 70-es, 80-as években, és, hogy ennek az előzménye visszanyúlik a világháborúig, és az 50-es évekig, amire csak ráépült egy nagy társadalmi hazugság a "legvidámabb barakk" illúziójával.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon fontos például Antall József személyiségének vizsgálata, aki az átmenet kulcsfigurája volt. Gazsó L. Ferenc a rendszerváltozással kapcsolatban megjegyezte, hogy fontos lenne felépíteni a történeti pillanatról alkotott általános képet a mai fiatal generációban, hiszen sokkal többet tudnak 1945-ről vagy 1956-ról, mint a sokkal közelebb levő 1989-ről. Lényegében most jött el a pillanat, hogy az emlékek történelemmé váljanak, s megfogalmazódjon a rendszerváltás lényegi, történeti üzenete az utókor számára. Kodolányi Gyula Antall Józsefre emlékezve úgy fogalmazott, hogy élete egyik legjobb időszaka volt: napi 14 órát dolgozott, igyekezve a miniszterelnök diplomáciai találkozóit megszervezni, s mindeközben a világ összes fontosabb vezetőjével találkozott. Felidézte, hogy Antall Józsefet az 1990-es évek elején Nyugaton alapvető tekintélynek tartották a posztszovjet térséggel kapcsolatban, s előrejelzései mind be is váltak később. Még megválasztása előtt, 1990 januárjában találkozott és beszélt hosszan Mitterrand akkori francia elnökkel Antall József, s a francia Párizsba visszatérve kijelentette, hogy Magyarország következő miniszterelnökével találkozott, ez is jelzi Antall József személyiségének erejét.