Hogy Néz Ki A Kanyaró
A kanyaróval kapcsolatos halálozás leggyakoribb oka a tüdőgyulladás. Kanyaró esetén a halálozási arány 1000-ből 1-3 eset, legmagasabb az öt évesnél fiatalabb, illetve a legyengült immunrendszerű betegek körében. Ezer kanyarós betegből egynél fordul elő agyvelőgyulladás (enkefalitisz), amely négyből körülbelül 1 esetben maradandó idegrendszeri károsodáshoz vezet. A tartós kanyaróvírus-fertőzés nagyon ritkán úgynevezett szubakut szklerotizáló pánenkefalitiszt (SSPE) okozhat, amely során az idegek és az agy szövetei fokozatosan leépülnek, és amely nagyobb valószínűséggel alakul ki, ha a kanyarófertőzés egészen fiatal korban következik be. Az SSPE jellemzően néhány évvel az után jelenik meg, hogy az érintett beteg kanyarós volt – a fertőzést követően átlagosan 7-10 évvel észlelik. A tünetek közé tartozik a személyiségváltozás, a fokozatos mentális leépülés, az izomgörcsök és egyéb, az idegeket és az izmokat érintő tünetek. Az SSPE nem gyógyítható és minden esetben halálos kimenetelű. Hogyan terjed a kanyaró?
Hogyan kezelhető a kanyaró?
Ezalatt a láz hirtelen emelkedik, gyakran eléri a 40-41 Celsius fokot is. Ezután a kanyaró kiütései fokozatosan elapadnak, először fokozatosan elhalványulnak az arcról, majd a comboktól a lábak felé megjelenési sorrendben tűnnek el. Mi a kanyaró legnagyobb veszélye? A kanyarós betegek között viszonylag gyakoriak a szövődmények, melyek akár életveszélyesek is lehetnek. Ezek között a legsúlyosabb az agyvelőgyulladás, de a kanyaró vírusa okozhat súlyos tüdőgyulladást, gége- és középfülgyulladást is. Az agyvelőgyulladás akár a gerincvelőbe is átjuthat, további komplikációkat okozva. Az idegrendszert érintő támadás maradandó problémákat okoz. Terhes kismamáknál akár vetélést, koraszülést is okozhat a kanyaró vírusa. Szövődményként jelentkezhet bakteriális felülfertőződés is, mely szintén vezethet súlyos, életveszélyes állapothoz. Hogyan előzhető meg? A leghatékonyabb védekezés a kanyaró fertőzés ellen az oltás. A hármas oltással a gyermek megkapja a kanyaró mellett a mumpsz és a rubeola legyengített kórokozóját is az oltóanyagban.
A bőrelváltozás nem viszket, ujjnyomásra eltűnik. 4-5 napos fennállás után barnás árnyalatú lesz, majd eltűnik. Ezt követően néhány hétig barnás pigmentáció maradhat, mely korpázó hámlással szűnik meg. A kanyaró nem okoz maradandó hegképződést. A kanyaró egyik fő tünete a láz A láz a kiütéses szakban végig magas marad, és általában az elhalványodással együtt hirtelen szűnik meg. A kanyaró lefolyása természetesen eltérhet az eddig leírt klasszikus menettől: megjelenése, a kiütések típusa, az egész betegség súlyossága szerint többféle formát különíthetünk el. Az egész enyhe kanyaró (abortív forma) járványos időben főleg a részlegesen védetteken észlelhető, míg a súlyos, rosszindulatú forma (toxikus morbilli), mely gyakran halálos kimenetelű lehet, leginkább a fejletlen egészségüggyel rendelkező országokban üti fel a fejét. Szövődmények: A szövődmények egy részét maga a kanyaróvírus okozza. Ezek közé tartozik az agyvelőgyulladás (encephalitis), mely a betegség legsúlyosabb szövődménye, valamint az egyéb, ritkán megjelenő idegrendszeri kórképek.
A mai hazai oltási gyakorlat az emlékeztető oltásnak köszönhetően teljes védettséget ad, de az 1989 előtt beoltottak között előfordulhat a megbetegedés. A nyolcvanas évek előtt van, aki csak egyetlen oltást kapott, számukra ajánlott a felnőttkori ismétlő oltás. Ez bármikor beadható! Mivel manapság mind Nyugat-Európában, mind Romániában kanyaró járványokat figyelhetünk meg, a felnőtt, kanyarón át nem esett személyek oltása is javasolt, főleg ha fertőzött területre utaznak. (bekezdés áthelyezése ide) A kanyaró tünetei a vírusnak való kitettség után 10-14 nappal jelentkeznek, előtte lappangási fázisban van. A kanyaró jelei tipikusan a láz, száraz köhögés, orrfolyás, torokfájás, gyulladt szemek, fényérzékenység, a száj belsejében apró, fehér foltok közepükön kékesfehér pontokkal és piros háttérrel, az arcon pedig nagy lapos bőrkiütések, melyek egymásba is érhetnek. A testen megjelenő kiütések vörösek, a bőrből kissé kiemelkednek, összefolyhatnak. A vírus a légutakon keresztül, olykor a szem kötőhártyáján át jut a szervezetbe, majd elszaporodik a nyirokcsomókban és a hámsejtjeinkben (bőr, nyálkahártya).
A kanyaróvírus a levegőbe juttatott nagyon apró cseppek révén terjed, amelyek akkor keletkeznek, ha egy fertőzött személy köhög vagy tüsszent. A vírust tartalmazó cseppek több órán át is a levegőben maradhatnak, és a vírus a fertőzött felületeken akár két órán át is fertőzőképes marad. A fertőzött személy már a kiütések megjelenése előtt is terjesztheti a kanyarót (általában 4 nappal korábban már fertőzőképes), és a kiütések megjelenése után további mintegy 4 napon keresztül fertőzhet. A kanyaró oltatlan személyek között könnyen terjed. Becslések szerint egyetlen kanyarós személy átlagosan 12-18 fogékony személyt is megfertőzhet. Kit veszélyeztet a kanyaró? A kanyarófertőzés veszélye bármilyen életkorban fennáll minden olyan személynél, aki nem kapott kanyaró elleni védőoltást és korábban nem volt kanyarós. Hogyan lehet megelőzni a kanyarót? A kanyaró ellen az egyetlen védekezés a védőoltás. Az MMR (morbilli, mumps, rubeola) védőoltás egy kombinált oltóanyag alkalmazását jelenti, amely kanyaró, mumpsz és rózsahimlő (rubeola) ellen véd.
Kanyaró tünetei és kezelése - HáziPatika
A fertőzés magas lázzal kezdődik, ehhez nátha és a kötőhártya gyulladás társul. A szájüreg belső oldalán levő cseresznyepiros folt, az un. Koplik folt, jellemző korai tünet, de ezt ritkán észlelik. A bőrkiütés is jellegzetes, un. maculo-papulosus (foltos, kissé kiemelkedő) barnás-vörös elváltozás, amely a fejen kezdődik, és gyorsan kiterjed az egész testre. Kezelés A kanyaró általában nem igényel kezelést, nincs is rá specifikus gyógyszer. Ágynyugalom, lázcsillapítás, elegendő folyadék bevitele általában elegendő. Ha nem lépnek fel szövődmények, a betegség 7-10 nap alatt magától meggyógyul. Köhögéscsillapítók nem használnak, ellenben a "nagymamák módszerei", mint például a langyos folyadék, néhány kanál méz, párologtatás a gyermek szobájában többet segít. Antibiotikum használatára csak szövődmények fellépte esetén van szükség, ilyenkor sokszor kórházi felvételre is sor kerül. Szövődmények Esetleges szövődmények többnyire akkor lépnek fel, ha a beteg immunrendszere valamilyen ok miatt meggyengült.
Az elmúlt két évtizedben hazánkban az átoltottság mind a 15 hónapos korban végzett első, mind a 6. osztályban végzett újraoltás esetén meghaladta a 98%-ot. Az oltás és emlékeztető oltás mintegy 99%-os védelmet biztosít. Hogy néz ki jelenleg a kötelező oltási rend? Mikor milyen oltást adnak a babáknak? És miylen szabadon választható oltások vannak? Az oltási rendről szóló cikkünkben választ kapsz ezekre az kérdésekre. A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek továbbá az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el. Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró. Azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két MMR oltás meglétét, a jelenlegi járványügyi helyzetben, a Romániával határos megyékben MMR oltásban szükséges részesíteni.
Kókuszolaj: A bőrre kenve a kókuszolaj nyugtatja és táplálja a kiütésekkel teli bőrt, gyorsabb gyógyulást tesz lehetővé. A kanyaró megelőzése, védőoltás A kanyaró elleni védőoltás hazánkban kötelező, minden 15 hónapot betöltött kisgyermeknek beadandó. Az oltóanyag nem csak a kanyaró, de a rubeola és a mumpsz ellen is védelmet nyújt (MMR-oltás). Az oltás legyengített kórokozókat tartalmaz, ami csak nagyon ritka esetben okoz bármilyen tünetet is. Az emlékeztető oltást 11 éves korban szokták adni, de természetesen ez bármikor pótolható. Számos nyugat-európai országban és Amerikában is felröppennek olyan hírek, hogy összefüggést találtak az MMR-oltás és az autizmus között. Ennek hatására oltásellenes közösségek jönnek létre, akik megtagadják a kötelező oltások felvételét. Emiatt még a fejlett országokban is néha felütik a fejüket kisebb kanyarójárványok. Több kutatás is bebizonyította, hogy nem mutatható ki ilyen összefüggés, így mindenképpen ajánlott a kötelező oltások beadatása a gyerekeknek.
A napjainkban is használt korszerű vakcinát 1990 óta alkalmazzák. A fentiek alapján tehát a veszélyeztetettek közé tartoznak: a védőoltáson át nem esett csecsemők, a védőoltásban nem részesülő krónikus betegek, valamint azon 1969 előtt született felnőttek, akik nem estek át korábban fertőzésen. Az 1969 és 1978 között születetteknél akkor ajánlott a második oltás beadása, ha fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek (pl. a kanyarójárvány által érintett országokba utazik) és nincs ellenjavallat (terhesen illetve a már említett betegségek esetén nem adható). A vakcina beadása után 2 héttel alakul ki a védettség, ezen az időintervallumon belül még nem szabad a járvány által érintett területekre utazásni vagy kanyarós beteg közelében tartózkodni. További hasznos tudnivalók a kanyaróról Kanyaróveszély és terhesség Tanácsok, ha kanyarójárvány által érintett területre utazik Gyakori kérdések és válaszok a kanyaróról Részletesen az MRR oltásról A kötelező és a választható gyermekkori védőoltások listája Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos Országos Epidemiológiai központ
- Hogy néz ki a kanyaró 3
- Védőoltás/Észak-Amerikában – Wikikönyvek
- Hogy néz ki a kanyaró 2018