A kaukázusi front 2008 augusztusában forrósodott fel, amikor kitört a Grúzia és Oroszország közötti háború, amelyet nyugaton általában úgy állítanak be, hogy az agresszív Oroszország lerohanta a független Grúziát, amiért az szeretett volna nyitni a NATO, az USA és az EU felé. Ezzel szemben a 2008. december 2-án indult vizsgálatban az EU és az EBESZ megfigyelői kiderítették, hogy a háborút Grúzia kezdte, amikor is masszív tüzérségi csapást mért a dél-oszétiai Tskhinvali városára. (Dél – Osszétia és Abházia nemzetközileg el nem ismert, de de facto független államok Grúzián belül. Lakosságuknak többsége orosz állampolgár is. ). A háború lefolyása ismert, az Egyesült Államok és az atlantista körök láthatták, hogy Oroszország már nem egy béna medve, hanem képes megvédeni lokális érdekeit, ha az szükséges. Ennek ellenére az USA továbbra sem hagyott fel azzal a tervével, hogy folytassa befolyásszerzését a "Rimland" területeken, új konfliktuszónákat gerjesztve ezáltal (lásd pl. : Északi – Sark).
Az ő gondolatait fejlesztette tovább az 1940-es években N. J. Spykman, amikor a "Heartland" területek köré vonta azokat az országokat, országrészeket, amelyekkel "kordába lehet zárni", ezáltal ellenőrzés alatt lehet tartani az ún. magterületet. Ezt a részt nevezte el "Rimland" területeknek, amelyeknek geopolitikai jelentősége mind a mai napig meghatározó. N. Spykman Rimland területek geostratégiai jelentőségéről N. Spykman Rimland területek geostratégiai jelentőségéről, és azok valós jelentőségéről Mind a tanulmány mind a térkép még 1943-44-ben készült, tehát, amikor még tartott a II. világháború már látszott, hogy az USA valójában kit tart igazi ellenségének. Spykman a következő gondolatot is hozzáfűzte az általa készített doktrínához: "Aki uralkodik a peremterületen (Rimland), kormányozza Eurázsiát (Heartland), aki kormányozza Eurázsiát, uralkodik a világ sorsa felett". Az 1989 –es szovjet területi veszteségek, az érdekszférák átmeneti visszahúzódása A Szovjetunió szétesése után a helyzet azonban gyorsan változott, amelyet az Egyesült Államok, hogy biztosítsa önmagának a világban betöltött vezető szerepét, gyorsan ki is használt.
2018. október 22. A jelenleg hatályos szabályok alapján a Grúzia elnevezés a megfelelő. De a dolog korántsem ilyen egyszerű. Nézzük sorjában! A magyar állam nevét - Magyarország - az Alaptörvény határozza meg. A többi állam Magyarországon hivatalosnak tekintett elnevezését ugyanakkor az úgynevezett földrajzinév-bizottság állapítja meg (így helyes írni a nevét, a második mozgószabály miatt), hiszen az államok neve országnévként földrajzi névnek is minősül. Kivételt csak a terület nélküli alakulatok, például egyes lovagrendek jelentenek. A földrajzinév-bizottság tagjainak többségét minisztériumok delegálták, de általában szakértőket küldtek, így a testület tudományos (nyelvészeti) szempontok alapján próbált meg a kérdésekben dönteni. Hatáskörét előbb a 71/1989. (VII. 4. ) számú minisztertanácsi rendelet, majd a 303/2007. (XI. ) számú kormányrendelet állapította meg. Feladata a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása, valamint a külföldi földrajzi nevek (például országnevek) hivatalos magyar megfelelőjének megállapítása, használatuk és nyilvántartásuk szabályozása.
A bizottság álláspontja 2009-ben kétszer is az volt, hogy a nyelvünkben már meghonosodott Grúzia elnevezés megváltoztatása nem indokolt, és ezzel az MTA nyelvészei is egyetértettek. Idén júliusban Martonyi János külügyminiszter mégis bejelentette, hogy a magyar diplomácia ezután áttér a Georgia használatára, mivel szerinte "az országot minden nemzetközi szervezetnél, így az ENSZ-nél is ezen a néven jegyezték be hivatalosan, és ettől a gyakorlattól csak néhány állam, köztük Magyarország tér el". Indokait az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, Kenesei István szedte ízekre: "ENSZ-nek hat hivatalos nyelve van és ezek közül csak kettő, az angol és a spanyol írja így az ország nevét. A pontos állítás ez lehetett volna: >>az ENSZ hivatalos nyelveinek többségében az ország megjelöléseként a Georgia név vagy származékai szerepelnek<<". Ami biztos, hogy a kaukázusi ország és az ott élő nemzet elnevezésére sok nyelvben a török, illetve perzsa közvetítéssel érkezett gürdzs vagy gurdzs szóból alakultak ki származékok, mi magyarok például szintén nem az oroszból, hanem a németből vettük át a szót még kétszáz évvel ezelőtt.
A Külügyminisztérium a magyar-grúz diplomáciai érintkezésben, a kétoldalú baráti kapcsolatok elmélyítése céljából már a Georgia elnevezést használja - derül ki a külügyminiszter képviselői írásbeli kérdésre adott válaszából, amelyet az Országgyűlés csütörtökön közölt. Martonyi János tudatta, a Földrajzinév-bizottság tavaly áprilisban úgy foglalt állást: tudomásul veszi a Külügyminisztérium azon a gyakorlatát, hogy a kétoldalú diplomáciai érintkezésben a Georgia elnevezést is használják. "Az állásfoglalás közlését követően a Külügyminisztérium a georgiai féllel folytatott hivatalos levelezésben megkezdte a Georgia/georgiai elnevezés használatát" - írta a miniszter. Puskás Tivadar (KDNP) és Kupper András (Fidesz) július közepén azt kérte a külügyminisztertől, tegyen lépéseket azért, hogy Grúzia helyett Magyarországon is a Georgia elnevezés váljon hivatalossá és széles körben használatossá. Martonyi János válaszában közölte: a georgiai fél már 2009. június 12-én kezdeményezte a Külügyminisztériumnál, hogy Magyarország - legalább a hivatalos kommunikáció szintjén - változtassa meg az orosz nyelvi közvetítéssel meghonosodott Grúzia elnevezést Georgiára.