Időnként ezek a lemezek elakadnak és nem mozdulnak el egymástól. Ez tárolja a rugalmas potenciál energiát, és amikor a lemezek csúsznak, ez az energia szeizmikus hullámok formájában szabadul fel. Ha a felszabaduló energia elég nagy, ezek a szeizmikus hullámok nagyon nagyok lehetnek, és földrengéseknek is nevezik őket. A táblák közötti kölcsönhatások vagy konvergensek, eltérnek, vagy átalakítják a határokat. Dr oláh istván ügyvéd debrecen Kategória:A Föld belső szerkezete – Wikipédia A Föld belső szerkezete - Agymenők 1 évad 4 rész Rejtelyek városkája 2 évad 11 rész
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637845492240390783 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
A Föld szerkezete - YouTube
A Föld belső felépítése: Rétegek és jellemzőik - Tudomány Tartalom: A Föld belső szerkezetének rétegei 1 - A kéreg kontinentális kéreg Óceáni kéreg 2 - Mantle Felső palást Alsó palást 3 – Atommag Külső mag Belső mag Hivatkozások Az A Föld belső szerkezete vagy geoszféra, az a réteg, amely a felszín kőzeteitől a bolygó legmélyebb területeig terjed. Ez a legvastagabb réteg, és a legtöbb szilárd anyag (kőzet és ásványi anyag) a Földön található. Amikor a Földet alkotó anyag lerakódott, a darabok ütközése intenzív hőt generált, és a bolygó részleges fúziós állapoton ment keresztül, amely lehetővé tette, hogy az azt alkotó anyagok a gravitáció útján dekantálódjanak. A nehezebb anyagok, mint például a nikkel és a vas, a legmélyebb rész vagy a mag felé haladtak, míg a könnyebb anyagok, például az oxigén, a kalcium és a kálium képezték a magot vagy a köpenyt körülvevő réteget. Ahogy a Föld felszíne lehűlt, a sziklás anyagok megszilárdultak és kialakult a primitív kéreg. Fontos hatása ennek a folyamatnak, hogy nagy mennyiségű gáz távozott a Föld belsejéből, fokozatosan képezve a primitív légkört.
Felső palást 10 és 660 kilométer közötti vastagságú. A Mohorovicic (penész) diszkontinuitásnál kezdődik. Magas a hőmérséklete, így az anyagok hajlamosak bővülni. A felső palást külső rétegében. A litoszféra része, neve pedig a görögből származik lithos, ami kőt jelent. Ez magában foglalja a földkéreget, valamint a köpeny felső és hideg részét, amelyet litoszférikus palástként különböztetnek meg. Az elvégzett vizsgálatok szerint a litoszféra nem folyamatos burkolat, hanem lemezekre van osztva, amelyek lassan, évente néhány centiméterrel mozognak a Föld felszínén. A litoszféra után következik az astenoszféra nevű réteg, amely részben megolvadt kőzetekből áll, amelyeket magmának hívnak. Az astenoszféra is mozgásban van. A litoszféra és az astenoszféra közötti határ abban a pontban helyezkedik el, ahol a hőmérséklet eléri az 1280 ° C-ot. Alsó palást Mezoszférának is nevezik. 660-2900 kilométer között helyezkedik el a Föld felszíne alatt. Állapota szilárd és eléri a 3000 ° C hőmérsékletet. A felső réteg viszkozitása egyértelműen eltér az alsó réteg viszkozitásától.