A Balaton Festője

Egry Józsefről itt, itt és itt is találhatnak képeket, adalékokat adatbázisunkban. (mti) • Publikálva: 2017. 06. 30. 11:09

Szobrot kapott a Balaton festője » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Egry József Emlékmúzeum - Badacsonytomaj (Látnivaló: Múzeum)
Balaton.vehir.hu - Szobrot kapott a Balaton festője
Egry József, a Balaton festője | LikeBalaton
Marton László (1925-2008): Egry József - A Balaton festője | Fair Partner ✔PINTÉR AUKCIÓ A VASZARY GALÉRIÁBAN – 2021. Balaton, nyár, szerelem… | Pintér Aukciósház | 2021. 08. 14. szombat 19:48 | axioart.com

Szobrot kapott a Balaton festője » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek

Egry József Emlékmúzeum - Badacsonytomaj (Látnivaló: Múzeum)

Egry József: Visszhang, 1936 Fotó: A II. világháború végére a házaspár anyagi tartalékai elfogytak, sokszor tűzifájuk sem volt. Budapesti műteremlakásuk a bombázások idején megsemmisült, 25-30 nagyobb képpel, 40-50 kisebb pasztellel és számos rajzzal együtt. A festő képei kikerültek a nagy szalonokból, hogy "haladóbb" művészeknek, illetve az akkor követendő ideológiának megfelelő, boldog parasztokat ábrázoló képeknek adják át helyüket. Egry a betegség, a mellőzöttség és a nélkülözés miatt utolsó éveiben már alig festett. 1951-ben Badacsonyban halt meg, a badacsonytomaji temetőben nyugszik. Egry József: Napfelkelte, 1940 Fotó: Egykori badacsonyi házában 1973-ban, a festő születésének 90. évfordulóján nyílt meg a kiállítóteremmel bővített Egry József Emlékmúzeum. A tárlat sajnos évek óta nem látogatható technikai okok miatt. A zárvatartás hátterével a Balatontipp cikke foglalkozott részletesen. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatása szerint E gry József festményei 2022. január 1-je óta szabadon felhasználhatók.

Balaton.vehir.hu - Szobrot kapott a Balaton festője

Egry József, a Balaton festője | LikeBalaton

Marton László (1925-2008): Egry József - A Balaton festője | Fair Partner ✔PINTÉR AUKCIÓ A VASZARY GALÉRIÁBAN – 2021. Balaton, nyár, szerelem… | Pintér Aukciósház | 2021. 08. 14. szombat 19:48 | axioart.com

Az ikrek gyorsan megtanultak angolul és hamar átlátták helyzetüket, ezért nagykorúságukat elérve szakítottak "patrónusukkal". Ezután önállóan, de összenőve szereztek fellépéseikkel hírnevet és kisebb vagyont maguknak. Harmincévesen megállapodtak, Észak-Karolinában vettek egy farmot, felvették az amerikai állampolgárságot és a Bunker nevet. 1843 áprilisában elvettek egy testvérpárt és külön házat építettek, lévén azonban szó szerint elválaszthatatlanok, felváltva laktak mindkét otthonban és asszonynál. A testvérpárnak külön-külön is sok, összesen 21 gyermeke született. Az amerikai polgárháború kitörése után vagyonuk és rabszolgáik nagy részét elvesztették, de újra egyenesbe jöttek, miután még egyszer megmutatták magukat Európának. Már fiatalon szárnyára vette őket a hírnév, majd megszabadultak az őket kizsákmányoló üzletembertől A turnéról hazatérve a rosszabb kedélyű, vigaszt az italban kereső Csangot szélütés érte, az ikrek ezután már nem mozdultak ki farmjukról. Itt is haltak meg 63 évesen, 1874. január 17-én: Csanggal tüdőgyulladás végzett, a szívrohamot kapó Eng három óra múlva követte őt.

A zalai partról a somogyira kerül, arra, ami Vas Istvánt a velencei Lidóra emlékeztette. Csiszár Elek életének valóban második félideje lett az ott alkotói szakasz. Keszthelyről kívánjuk szívből – tartson sokáig! A hatvanas évek közepére megérkeznek a várva várt sikerek. Megdolgozott értük a déli parton a festő. Kaposvárott és Budapesten, itthoni és külföldi képzőművészeti berkekben fogadták becsüléssel és bizalommal. A határokon túl a régi Jugoszláviában, Szovjetunióban és NDK-ban, Hollandiában, Olaszországban és Ausztriában ismerhették meg munkásságát a tárlatokon. 1962-ben Dunaújvárosban állított ki. 1963-ban kapta meg a Rippl-Rónai díjat. Zalába többször is visszalátogatott épülő életművével: 1992-ben például a Goldmark Károly Művelődési Központban, majd 1994-ben a Balatoni Múzeumban volt kiállítása. Keszthely és Siófok között a legszebb műteremre talált, a Balaton egére-vízére, a tájra, télen-nyáron. Ám Csiszár Elek sem tájfestő lett csupán, mivel ahogy Egry József tanította, néki is a Balaton egész világát kellett vászonra vinnie.

Taormina (1930), majd Nervi (1938) című alkotásai ezekről az utakról származtak. Az ott látott erős fények megszilárdították elképzeléseit. 1920-as évektől kezdve viszont csaknem kizárólagos témája a Balaton. Először az expresszionizmus formanyelvén fejezte ki magát, majd egyéni stílust teremtett. E sajátos technikájú (olajpasztell festésű) képei szuggesztív látomásban egyesítik az embert és a természetet (Szegény halászok, Visszhang, Vitorlaigazító). Számos képe van a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi, keszthelyi múzeumban, valamint magángyűjteményekben. E művek között több önarckép is található. 1966 nyarán műveiből nagyszabású gyűjteményes kiállítást rendeztek a Tihanyi Múzeumban. A Balaton világa, a tó víztükre párás fényeivel, a part, a nádas és a környező dombok nemcsak élményt és motívumot jelentettek a számára, de festészetét is átalakították, egyéni hangjának stílusalakító tényezőjévé váltak. A föld, a fa, a ház, a víz és a nap nemcsak mint motívum, nemcsak mint jelenség szerepelnek a képein, hanem egy kozmikus világérzés vetületeként is.