A vers először a mindössze pár kiadást megélt Gondolat című folyóiratban látott napvilágot. A kézirat ötmillió forintos kikiáltási árról indulva végül tízmillió forintért kelt. Az aukción a kézirat mellett autográf levelek, műfordítások, fényképek és különleges Biblia-kiadvány is szerepelt. Kapcsolódó Mennyire ismered a magyar költészetet? Április 11. a magyar költészet napja, József Attila születésnapja. Ebből az alkalomból összeállítottunk egy kvízt!
A 20. század egyik legnagyobb klasszikusa, a mártírhalált halt nagy magyar költő, Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten. Rajongva szeretett és verseiben oly gyönyörűen megénekelt szülőföldjén saját honfitársai a származása miatt ölték meg alig 35 évesen. Soha nem felejtjük el. Radnóti Miklós huszonegy éves volt, s már apátlan-anyátlan árva, amikor 1930-ban az első, Pogány köszöntő című kötete megjelent, s ekkor szinte semmi sem utalt arra, hogy ennek a művelt, olvasott, nyelveket beszélő, vissszafogott és halk szavú bölcsész-költőnek mindössze 14 év van hátra az életéből. Szívszorító belegondolni, hogy milyen kevés idő adatott neki. Nem lehet mit kezdeni a "mi lett volna, ha? " típusú kérdésekkel, de azt azért ne felejtsük el: ha ennek a fiatalon meggyilkolt mártírnak nem az a sors adatik osztályrészül, amire saját szülőhazája szánta, akkor sokan még akár személyesen is ismerhettük volna: hiszen 1989-ben lett volna 80 esztendős. Felesége, Gyarmati Fanni – akivel 1934-ben kötött házasságot – azonban közöttünk élt és közöttünk járt, minden percben emlékeztetve arra, hogy hol élünk.
1939-ben párizsi ösztöndíjat nyert és doktorátust szerzett. Kint maradhatott volna, mégis hazajött. 1940-ben hívták be először munkaszolgálatra, és ettől kezdve szinte folyamatosan. 1943-ban a magyar írók (pl. Illyés, Sík Sándor, Keresztury Dezső) még utoljára kieszközölték, hogy elengedjék. 1944-ben került újra munkatáborba. A háború végén a hazafelé tartó elgyengült rabokat azonban Abda közelében mind agyonlőtték és tömegsírba temették, köztük Radnótit is. Csak 2 év múltán tudták meg, hogy hol temették el őket, Radnótinál így találták meg az utolsó verseit tartalmazó kis füzetet, amit Bori noteszként ismerünk. 1946-ban jelentek meg posztumusz kötetben (Tajtékos ég) az utolsó évek versei, köztük a híres eclogák utolsó darabjai és a Razglednicák is. Költészete Korai költészetét –ugyanúgy mint Babitsét – az antikvitás élménye határozza meg. Idilli falusi tájak, pogány életöröm nyilatkozik meg korai verseiben. A harmincas években azonban egyre inkább hangot kap költészetében a fenyegetettség érzése.
Radnóti Miklós - Járkálj csak, halálraítélt! by Ferenc Gábor Tari
Az árverésre bocsátott kézirat különlegessége, hogy van benne egy átsatírozott sor. "Azt kell tudni Radnótiról, hogy piszkozatot nem őrzött meg. Tehát az ő alkotói folyamatát nem nagyon lehet reprodukálni, mert minden piszkozatot megsemmisített" – mutatott rá Bálinger Béla, a Központi Antikvárium üzletvezetője az M5 híradójában. A műsorban elhangzott, hogy az antikvárium munkatársainak sikerült megfejteniük az átsatírozott verssort. Az eredeti verzióban a költő "villannak holnap a kaszák" sort írta, de végül ezt kisatírozta, és megszületett a végleges szöveg: "ejtik árnyuk a vadlibák". A Központi Antikvárium oldalán olvasható elemzés szerint feltehetőleg tartalmi szempontok késztették arra Radnótit, hogy változtasson a szövegen. Elképzelhető ugyanis, hogy az eredeti sor rendkívül erős képe fennakadt volna a cenzúrán. Zsugorodj őszi levél hát! zsugorodj, rettentő világ! az égről hideg sziszeg le és rozsdás, merev füvekre ( villannak holnap a kaszák) ejtik árnyuk a vadlibák. A vers címét Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós felesége adta, aki naplójában a "legszebb" jelzővel emlegette ezt a művet.
A közmondásos egyszerűséggel megfogalmazott életmagatartást az újszerű, egyéni hasonlatok emelik a művészet magasába: "a széljárta havasok" hófehér érintetlensége, a "pöttömnyi gyermek Jézusok" ártatlan bája, "a sok sebtől vérző, nagy farkasok" kemény elhatározottsága. – A vers szövegösszefüggésében új értelmet kap a "farkas"-motívum. A Mint a bika címűben a "farkascsorda" a humánum értékeit pusztító erők jelképe volt, itt a lélek szabadságát a végsőkig védelmező ellenállásé. Az utolsó két sor egyben utalás Petőfi Sándor híres párversére (A kutyák dala; A farkasok dala). Radnóti klasszicizmusát az antifasiszta küzdelem etikája határozta meg. A Járkálj csak, halálraítélt! (1936) ismét hangsúlyos helyen, a kötet legvégén szerepel – kiemelve a szerkesztéssel is jelentőségét. A címet nem csupán afféle költői jóslat magyarázza, sokkal inkább az a történelmi tudatosság, mely tisztában volt a fasizmus természetével. 1933 óta nem lehetett kétsége saját sorsa felől, s a haláltudat beépült mindennapjaiba, költészetébe.
A vásárlóknak orosz bankban kell rubelszámlát nyitniuk. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön bejelentette, hogy aláírta azt a rendeletet, amely szerint április elsejétől rubelben kell fizetniük a külföldi vásárlóknak az orosz gázért, ellenkező esetben felfüggesztik a szerződéseiket. "Ahhoz, hogy orosz földgázt vásároljanak, rubelszámlát kell nyitniuk valamelyik orosz bankban. Erről a számláról fizetnek holnaptól a leszállított gázért" – mondta Putyin a tévében közvetített nyilatkozatában. "Ha ezek a kifizetések nem történnek meg, azt a vásárló mulasztásának tekintjük, annak minden következményével együtt. Nekünk se ad senki semmit ingyen, és nem fogunk jótékonykodni, vagyis a meglévő szerződések meg fognak szűnni" – mondta a Reuters hírügynökség szerint az orosz elnök. Mint arról szerdán írtunk, Vlagyimir Putyin szerdán még arról egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral, hogy Németország (és a többi európai ország) az orosz gáz árát továbbra is euróban utalja a szankciók hatálya alá nem tartozó Gazprom Banknak, ahonnan az összeget rubelben utalják tovább.
A Járkálj csak, halálraítélt! 1936-ban keletkezett, Radnóti ötödik kötetének címadó verse. A kötet legvégén kapott helyet, ez is kiemeli jelentőségét. Mindvégig érezhető benne a halál jelenléte, ami jelzi, hogy a költő 1936-ban már tisztán látta a jövőjét, halálraítélt önmagát. 1933-tól nem lehetett kétsége saját sorsa felől, mert tisztán látta a fasizmus természetét. Ebben a szörnyű korban a rémület és halál az úr. Radnóti bemutatja, ahogy a történelmi kortól, a körülményektől fenyegetett ember tehetetlenül szemléli az eseményeket. Feladata csak egy lehet: keménynek, tisztának maradni, nem megadni önmagát. Akár a többi váteszköltő (Petőfi, Ady és Babits) verseiben, a költőknek Radnótinál is kiemelt szerepet kell betölteniük. Az ő feladatuk felmutatni az erkölcsi tisztaságot, amelyet minden körülmények között meg kell őrizniük. Radnóti utal Petőfi A kutyák dala és A farkasok dala című híres párversére. Járkálj csak, halálraítélt! Járkálj csak, halálraitélt! bokrokba szél és macska bútt, a sötét fák sora eldől előtted; a rémülettől fehér és púpos lett az út.