Útlevélkérelme miatt kapcsolatba került Haynau barátjával, Liechtenstein tábornokkal. Ezt a kapcsolatot sokan félremagyarázták. Helyzete Pesten meglehetősen kilátástalan volt, politikai üldözöttnek számított. Ebben a helyzetben ismerte meg Horváth Árpád történészt, egyetemi tanárt, aki házasságot ajánlott neki. Júlia elfo-gadta az ajánlatot, mert ekkor már lemondott arról, hogy Petőfi még életben lehet, és úgy gondolta, hogy a házasság stabil társadalmi helyzetet biztosít számára. Szerelemről természetesen szó sem volt. 1850. július 21-én Júlia titokban kötött házasságot Horváth Árpáddal. Amikor ez nyilvánosságra került, országos felháborodást váltott ki. Ez érthető is volt, hiszen még egy év sem telt el a költő halála óta, és országszerte hírek keringtek a bujdosó Petőfiről. A Hölgyfutár és a Pesti Napló gúnyos cikkben reagált az eseményre. Elítélte Júliát Petőfi nagy barátja, Arany János is. Korábban Emléklapra című versében még együttérzéséről biztosította az özvegyet, azonban A honvéd özvegye című vers már keserű szemrehányás Júlia számára.
Az életirat alapja lett a gyászbeszédnek, amelyet a pap mondott el a gyászoló rokonok előtt. Bányai Elemér tíz éven át írta nekrológjait, sajátos hangú, munkásság-összegző életiratait Budapest székesfőváros híres, kevésbé híres és hírhedt személyiségeiről. De még ennél is többet tett Zuboly! Nemcsak életutakat ismertetett, de megírta a lebontásra ítéltetett fővárosi épületek "életiratait" is, összegyűjtötte és részben közzétette mindazokat az irodalom- és művelődéstörténeti érdekességeket, amelyek Pest ún. belső kerületeinek ismertebb házaihoz fűződtek. Több emléktáblát maga is kezdeményezett, s jóllehet a fogalmat ilyen formán még nem ismerte, mégis elsőként határozta meg az irodalmi emlékhelyek jelentőségét, tkp. ő volt a magyar emlékezetkultúra első kutatója! Emlékezet A polgári radikálisok csoportjának tagja, Ady Endre (1877–1919) hűséges barátja és fegyvertársa volt: a költő neki írta a Négy-öt magyar összehajol c. versét. Halálhírére két versében is búcsúzott tőle ( Szegény Zuboly emlékére és a Zuboly emléktáblájára).
Az alkotási folyamat meghatározó része annak kigondolása is, hogy az egyes fázisok egymásutániságában melyik részletet milyen rézkarc technikával valósítja meg. Illusztrálást egy-egy számára igen kedves vers esetében vállal, vagy az író, költő felkérésére. (Pl. Pintér Lajos: A Kondor Béla-ablak című rézkarc, Áprily Lajos istenes versei. ) A Szülőfalum Endrőd című, a XIX-XX. századfordulója embereinek mindennapi életét, tárgyait, ünnepeit, nyelvjárását feldolgozó kötetek illusztrációit szülőfaluja iránti tiszteletből készítette, visszaemlékezve a gyermekkorában hallott történetekre, a házakra, ott élőkre. Alkotás közben nem csupán a formákat, színeket, de az illatokat és hangokat is felidézi; például a lovak patáinak dobogását. Ilyen inspirációból jött létre az Együtt a szélben vagy a Hármas- Körös vizében című rézkarc. Számos kiállításon vett részt alkotásaival. Szívesen és gyakran tart előadásokat a művészetről, több kiállítás megnyitására kérték fel az évek során. Munkássága, tanító évei szorosan kötik Kecskeméthez.
Iratkozz fel a Life-hírlevélre! Sztárok, életmód, horoszkóp és kultúra egy helyen. Feliratkozom
Tudjuk, hogy ennek ellenére több nő is szolgált férfiruhában a honvédseregben (például Lebstück Mária, a Mária főhadnagy című operett hősnője). Bányai Júlia meghalt férje nevén és irataival jelentkezett Bem tábornok erdélyi seregébe. 1849 februárjában már őrmesterként szolgált. Kitűnt bátorságával és dicséretet kapott az ellenség egyik utánpótlást szállító szekérkaravánjának elfogásáért. Kétszer is megsebesült, és főhadnaggyá léptették elő. Valószínű, hogy sebesülése után nem tudta megőrizni inkognitóját, de továbbra is megmaradt a honvédsereg kötelékében. Felgyógyulása után részt vett az oroszok elleni harcokban. Kihasználva francia nyelvtudását, hírszerző tevékenységet is folytatott, melynek során táncosnőnek álcázta magát. Forrásaink szerint csapatával fedezte a magyar sereg visszavonulását, és közelharcban megölt egy kozákot. Bátorságáért Bem kitüntette, és századossá nevezte ki. A szabadságharc bukása után sikerült Törökországba menekülni Bem seregének maradványaival. Magyarországon – a passzív ellenállás mellett – voltak, akik megpróbálkoztak a szabadságharc újraindításával (például Noszlopy Gáspár).
Bendegúz nyelvÉSZ verseny Részletek Megjelent: 2022. március 01. Találatok: 74 A Bendegúz NyelvÉSZ verseny megyei fordulójába jutottak a következő tanulóink: 5. A (felkészítő tanár: Brenyóné Malustyik Zsuzsanna): Baski Salamon, Baski Zsanett, Gonda Ábel, Irsa Kende, Kismarczi Botond, Szabados Jázmin, Ugró Diána Kitti 5. B ( Brenyóné Malustyik Zsuzsanna): Fogl Noel, Gulyás Gabriella, Pap Emese 6. A ( Brenyóné Malustyik Zsuzsanna): Ecsédi Zsófia, Kalán Bence, Király-Kósa Kamill, Német Donát, Szabó Ármin 6. B ( Varga Györgyi): Balogh Szonja, Bánhegyi Barnabás, Botos Gergő, Kerekes Ignác, Tamás Gergő 7. A ( Varga Györgyi): F arkas Kornél, Fábián Panna, Kondé Zsóka, Kovács Adél Emma, Kovács Luca Kata, Nagymihály Liza Lara, Nyirády Jázmin Nóra, Szabó-Győrfy Csongor 8. A ( Varga Györ gyi): Bánhegyi Nándor, Csóka Botond, Csonka Lilla, Tóth Hanga Katalin 8. B ( Varga Györgyi): Gera Viktor, Heizer Panna, Szabó Márton
Monográfia és egy. doktori értek. is. (Kolozsvár, 1901) Örmény anekdoták és egyéb apróságok. I–III. köt. Összegyűjtötte B. E. (Szamosújvár, 1902) A szamosújvári és beodrai gróf Karátsonyi család története. Sisakos álnéven. (Szamosújvár, 1902) Barcsay Domokos képviselőházi és egyéb adomái. (Bp., 1905) A Toldi-trilógia eredeti kéziratai a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1–3. (Magyar Könyvszemle, 1906) Rákóczi hadserege. (Rákóczi-album. A Pesti Napló kiadványa. Bp., 1907) Magyar írók levelei. Esztegár Lászlóval. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1907) A Pesti Hírlap harminc éve. (Bp., 1908) A Pesti Napló albuma. (Bp., 1908) A Századok név- és tárgymutatója. Naményi Lajos kéziratának felhasználásával (Bp., 1908) Petőfi művei. (Petőfi-album. Bp., 1908) Meltzl Hugó. (Nyugat, 1908) Jókai művei. (Jókai-album. Bp., 1909) Napoleon életének regénye. (Napoleon-album. Bp., 1912) A könyvgyűjtés. – Kont Ignác hagyatéka. (Könyvtári Szemle, 1913) Zuboly könyve. Bányai Elemér vál. munkái. Összeáll. Mikes Lajos.